Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Télálló kaktuszos kert.

 

Diák koromban gyűjtöttem a kaktuszokat,leginkább Mammillariákat, Rebuciákat, melyek nagy része katona időm alatt elpusztult. Leszerelésem után az érdeklődésem a broméliák felé fordult, később ezen belül a Tillandsiákat kezdtem gyűjteni. Az egyik tavaszon,nosztalgikus hangulatban elmentem egy kaktusz kiállításra, (hallottam, hogy valaki Tillándsiákat is visz eladásra ) kifelé jövet vettem néhány Echinocereust,egy Escobariat, amelyek a télálló felirattal ellátott ládában voltak. Hazafelé kiötlöttem ,hogy összeültetem őket egy fagyálló edénybe, kiteszem egy félárnyékos helyre ahol egész évben díszíthetnek. A kompozíció elkészült, a kaktuszok már beültetéskor is mutatósak voltak vastag robusztus töviseikkel, nem beszélve a később megjelenő virágokról.

Néhány éve, határoztam el, hogy az időközben felszaporodott télállóknak építek egy kaktuszos sziklakertet, és oda ültetem ki öket végleges helyükre.

Az első lépésként kijelöltem egy többé kevésbé alkalmas területet a kertben,szerencsémre a kert egy része üres volt,és jó napos, csak délkörül kap egy része gyér árnyékot. A  teleknek van egy enyhe lejtése ami plusz előny volt számomra. A  munkákat nyár végén kezdtem el, és  mivel a kiszemelt hely nagyon gyomos volt, egy két centi mélységben felszedtem a felső talajréteget gyomokkal együtt. Az így kapott tiszta terület talaja 25 cm mélységben szintén kiszedésre került, és ez alkotta a későbbi földkeverék egy részét.

005.jpg

Felénk a talaj laza homokos, így ezek a munkák valamivel könnyebbek voltak, mint egy kötöttebb talaj esetében, de a feladat így is több hétig tartott. A kitermelt földel eltalicskáztam egy sima területre, ahol össze kevertem osztályozott sóderrel, fele  fele  arányban. A kitermelt föld helyére került a vízelvezető réteg, zömmel törött tégla és beton, s erre egy réteg durva sóder, majd végül az összekevert föld.  

Az általam kijelölt terület nagysága lehetővé tette, hogy kisebb kiemelkedéseket és árokszerű mélyedéseket alakítsak ki, (ez utóbbit közlekedésre használom a kaktuszkertben), így a terep sokkal hangulatosabb mint egy sík terület. A földmunkák után alaposan ledöngöltem és beöntöztem a készülő kertet, elősegítve a talaj ülepedését. Ezzel nagyrészt el is készültem a földmunkákkal, legalább is ami a nagyobb mennyiségű mozgatást illeti.

002-001.jpg

 

Ezt követte a sziklák kiválasztása, beszerzése.  Ha tehettem volna úgy a vörös homokkövet választottam volna, és a témával foglalkozóknak nem nagyon kell magyarázni, hogy miért. Azon túl, hogy jó háttérszín a növényeknek, szerintem ugyancsak hiteles egy utahi élőhely másolatához.  monument-valley-55473_960_720.jpg

Számomra a leg közelebbi beszerzési lehetőség Budakalászon volt, az ottani bányában vásároltam a kertészeti szikla néven forgalmazott köveket. Sikerült megbeszélnem velük, hogy vállalva a rakodást, magam válogatom ki a köveket, egy olyan helyről ahonnan tíz tízen öt éve nincs kitermelés. Számomra ez fontos volt, nem szerettem volna nyers, frissen robbantott köveket venni. Amint a sziklakert építés egyetlen folyamata így a sziklák válogatása, szállítása sem volt fáklyás menet. Itt a kövek felhasználásánál, mielőtt tovább mennék néhány gondolat. - Ha módunkban áll inkább nagyobb kövekkel dolgozzunk, egy kupacnyi kis kő, nem nagy szikla képzetét kelteni. Ügyeljünk arra, hogy egyfajta követ használjunk, sokan szeretik a különleges, színes kőzeteket, de ez nem egy geológiai gyűjtemény….

A kövek elhelyezésére, beépítésére, érdemes több időt, fordítani, ezen múlik ugyan is, hogy mennyire lesz természethű az alkotásunk. A legjobb mintát a természetben előforduló  „sziklakertek,” természetes sziklakibúvások. tehát ha valamire, hát erre nem szabad sajnálni az időt, fáradtságot. Előfordul, hogy kétszer, háromszor is átrakok egy követ, míg a végleges helyére kerül.  Ha a köveket elhelyeztük már nagyot léptünk előre, az addig csak elgereblyézett laza lankás dombos terület , lényegesen látványosabb lesz , a nagyobb sziklák magukban is mutatósak (zen kertek). Itt hagytam abba a kert építését ősszel.

011.jpg

 

Tavaszra a talaj ültetésre  készen állt, viszont a melegedő hőmérséklet hatására a terület kezdett kizöldülni. Dacára a felső réteg eltávolításának, rengeteg gyom kelt ki néhány hét alatt. A megoldás a vegyszeres gyomirtás volt, amit még kétszer elvégeztem egy hónap alatt. A kaktuszok ültetésére így csak június első felében került sor, de legalább már kellemes melegben tehettem.  Sajnos növénynek nem voltam túlságosan bővében, s főleg egy adott fajból nem rendelkeztem több darabbal, pedig terveim szerint kis csoportokat szerettem volna kialakítani egy egy fajból. Ez a mai napig cél, és amint tehetem pótlom e hiányosságot. Az ültetésnél elsőként a sziklák környékét ültettem be, olykor két szikla alkotta hasadékba kerültek a kaktuszok, ez pár év múlva különösen jól fog mutatni. A kaktuszok és agavék mellett un. társ növényeket is beszereztem, amik szerintem nélkülözhetetlenek egy jó összkép eléréséhez. Ezeket a növényeket, ahogy a kaktuszokat  is külön keverékbe ültettem, ami az alap talajnál jobban vezeti el a vizet. Az ültetést követte a talaj takarása, erre a célra a beépített sziklákkal azonos törmeléket használtam. Itt kell memlítenem , hogy kerüljük a mostanában divatossá váló  különböző színezetű murva és festett forgács használatát. Kétségtelen, hogy feltűnő, de messze nem természetes. A kertünkben a növényeké legyen a főszerep, a felhasznált segédanyagok a kiemelésükre szolgáljanak.

 Kaktuszkertem alapjait idén lesz négy éve hogy leraktam, azóta folyamatosan változik, s reményeim szerint fejlődik. Az ápolási munkák zömmel a túlburjánzott növények visszaszorításából, alkalmankénti gyomirtásból áll. Néhány kép a jelenlegi állapotról…

 

016-001.jpg

 

 

 

004.jpg

 

 

 

002.jpg

 

 

 

013.jpg